Óbor Étterem - Villány (Bock)

Ismét Villány. Talán a laikusok számára sem ismeretlen Gere Attila, valamint a Gere család neve mellett a Bock márkanév, ezért is döntöttünk úgy, hogy feltétlen ellátogatunk a Bock rezidenciára és kipróbáljuk mind az ételeket, mind a borokat. Már korábbi kirándulásom során jártam a hotel területén és már kóstoltam különböző tételeket, azonban mindenféleképpen szerettük volna kipróbálni a hamisítatlan villányi ízeket a Bock éttermében is. Végül az "off" szezon pangása miatt nem az étteremben kaptunk helyet, hanem a hotel lounge részében, azonban ez nem szegte kedvünk, sőt! Hiszen vacsoránk alkalmával is mellettünk ült Bock József, a Bock lánc tulajdonosa. Kicsit néha hajlamos vagyok úgy viselkedni, mint egy bezsongott tinilány, szóval próbáltam türtőztetni magam, hogy ne nyitott szájjal bámuljam. Miután túltettem magam a pozitív "sokkon" úgy döntöttünk, akkor belemélyedünk az étlap és itallap kínálatába.

forrás: facebook.com

 Mivel karácsony után voltunk, így úgy döntöttük megpróbáljuk visszafogni magunkat, ezért egy előételt és két főételt kértünk a kitűnő borok mellé. Előételként zöldborsólevest kértünk (mert ez volt a napi ajánlat), főételnek pedig egy tanyasi jércemellet burgonyavariációkkal és egy báránysteak-et paradicsomos gnocchival. Párosításként kezdetben könnyedebb borokra voksoltunk. Az előétel előtti ételként szőlőmagos kenyerek érkeztek. Csak úgy, egymagukban. Ezt annyira nem értettük egy kis vaj vagy bármilyen krém jól esett volna hozzá, de azért borkocsolyaként megtette.

A kenyerek elfogyasztása után, nem sok időt kettesben töltve megérkezett az előétel. Egy kis piros fazékban volt, egyből mamám konyhája jutott eszembe és a levest kóstolva a nosztalgia ízei töltöttek el. 

 A zöldborsó krémleves mennyeien krémes volt és a hozzá feltűzött bundás kenyerek megfelelő ízkombinációt adtak. Kinézete és íze is szívet melengető volt számomra.

 Kis várakozást követően és jó ízű borok fogyasztása mellett megérkeztek a főételek. Azt kell hogy
mondjam, hogy végre én választottam jobban. Ritka örömmámor és boldogság fogott el, hogy sikerült legyőznöm a párom és sokkal szebb ételt választottam. A tanyasi jércemellem és hozzá a krumpliválogatások isteniek voltak. A húson érezhető volt a házias és jó minőség jellege, a burgonyák pedig tökéletesen azt adták amit szerettem volna. Nem volt ez az egész étel túlgondolva, csupán annyi történt, hogy új köntösbe költöztette a Bock konyha. Adott neki egy igényes, tálalási szépséget, amellett, hogy megőrizte az étel egyszerűségét, a legnemesebb értelemben. A másik főétel a "díszsó" miatt sajnos megint kissé sós, de ízvilágát tekintve szintén rusztikusnak és kielégítőnek volt mondható.  

 Az ételeket mind megettük, adagokra kellemesnek mondhatóak voltak. A kiszolgálás családias volt, nem túlbuzgó, nem megfelelő, hanem teljesen komfortos. A felszolgáló értett a borokhoz, tudott ajánlani a kedvünknek és az ízlésünknek megfelelőt.

 Igényes bisztró kinézet, allűröktől mentes, nem nagy megfejtést kínáló de igazán hazai, magyaros ízvilággal lettünk gazdagabbak. Jól éreztem magam és pluszt adott, hogy szinte mellettem ült egy élőlegenda, akit mindenki csak Józsi bácsinak hív, akinél nem azt éreztem, hogy ő "valaki", hanem hogy egy sikeres vállalkozás, jó kedélyű tulajdonosa, aki kedves az ott dolgozókkal és szívesen tölti az idejét jó borok és jó ételek mellett, ami mellesleg az ő nevéhez is fűződik közvetve vagy közvetlenül.

Puszi&Pacsi

Szalai